5
A RÉPAKIRÁLY
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.
Kúpte si vstupenku
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 22. máj 2026, 19:00
XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít. Fridolin néhány segítőjével menekülni kényszerül, és útja során az ókori Pompejitől a hangyák birodalmáig mindenhová elmegy, hogy megtalálja az ellenszert az országban eluralkodó elmebajra. Vajon van-e a jó kormányzásnak bevált receptje? Mi számít normálisnak, ha mindenki megőrült? És emlékszik-e még bárki a népi bölcsességre, mely szerint előbb-utóbb minden zöldség megy a levesbe?
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.
Játsszák: Sas Zoltán, Böröndi Bence, Szaplonczay Mária m.v., Mertz Tibor, Juhász Vince, Szőts Orsi, Spolarics Andrea, Fröhlich Kristóf, Bregyán Péter, Bohoczki Sára, Chován Gábor, Ilyés Róbert, Bognár Anna m.v., Gellért Dorottya m.v., Kerek Dávid m.v.
Zenészek:
Furák Péter / Grósz Zsuzsanna (billentyű)
Pusztai Csaba / Adamecz József (dob)
Sonkovics Lóránd / Huszti Boldizsár / Tarkó Tamás (trombita)
Tóth Balázs / Badacsonyi Péter (kürt)
Donáczi Cseperke / Kertész Endre (cselló)
Cseri Kristóf / Káldy Márton (hegedű)
Pál Gábor / Molnár Péter (basszusgitár)
Ablonczy Keve / Bartek Zsolt / Erdélyi Balázs (klarinét / szaxofon)
,,Nagyanyáinkat, írta Csathó Kálmán, tündérnek nevelték. Ők ehhez tartották magukat, így élték le életüket, nem estek ki szerepükből, eggyé lettek vele. A Karády-hősnők már a Csathó-féle tündér nagyanyák unokái, a véres évek gyermekei számára pedig ők lettek az édesanyák. … Karády olyan nőket játszik, akiket valaha gondosan tündéreknek neveltek, egy nap kiállították kitűnő bizonyítványaikat, és kibocsátották őket: a pokolba.” (Király Jenő)
Molière klasszikusa az álszentség és a hatalom természetét vizsgálja: hogyan válhat a hit eszközzé, és milyen könnyen adjuk át a…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
Előadásainkra jegyet személyesen jegypénztárunkban vagy online a jegyvásárlás menüpont alatt, illetve a jegy.hu oldalán vásárolhat.
